Rendkívüli élményben lehetett részük az Aszódi Javítóintézet mindazon növendékeinek és munkatársainak, akik péntek délután filmvetítésre gyülekeztek az iskola IKT-termében: Till Attila “És mi van Tomival?” című filmdrámájának vetítése előtt a népszerű műsorvezető és rendező, valamint az egyik főszereplő, Polgár Tamás köszöntötte a közönséget. A tavaly mozikba került (és március 5-től a Netflix műsorkínálatában is elérhető), mintegy másfél órás alkotás bemutatója előtt, majd azután örömmel válaszoltak a kérdésekre, s természetesen az autogramkérés és a közös fotózás sem maradhatott el.
Egyes becslések szerint hazánkban több mint nyolcszázezer (más felmérések alapján jóval több) alkoholista él. Till Attila filmje az italozó életmódot folytatókat, valamint családtagjaikat és tágabb környezetüket egyaránt érintő népbetegség társadalmi hatásait mutatja be két (elvileg) gyógyult alkoholbeteg hétköznapjain keresztül. A történet két szálon fut: az egyik a rendszeresen italhoz folyamodó, emiatt a családját elveszítő bábművész, ifj. Szálka Sándor (Thuróczy Szabolcs) józanná válásának folyamata, majd újbóli családalapítása. A másik szál a címadó kérdésre adott válasz keresése, azaz a terápiás csoportból ismert, de napok óta ismeretlen helyen tartózkodó Tomi felkutatása. Ennek érdekében a terápiás csoportot vezető bábművészhez szegődik Pali, aki ugyancsak szeretné megakadályozni eltűnt társuk visszaesését, ám közben neki is meg kell küzdenie legyőzöttnek hitt démonával.
Az Aszódi Javítóintézetben tartott vetítés egyik aktualitása, hogy a túlzott mértékű szeszfogyasztás sajnos számos aszódi növendék életében sem ismeretlen. Ennél örömtelibb kapcsolódási pontot jelent, hogy a film egyik főszereplője, a Palit megszemélyesítő Polgár Tamás az ezredforduló környékén húsz hónapig intézetünk növendéke volt. Vissza-visszajáró egykori AFI-sként örömmel találkozott ismét egykori nevelőjével, s hangsúlyozta: hálával emlékszik vissza az itt töltött időre, nevelőire és mestereire.
Tamás szavaiból kiderült, hogy fordulatos évek állnak mögötte. Néhány pillanat felidézésével, az intézeti életről alkotott pozitív véleményével és tanácsaival a mostani növendékek számára is követendő példát mutatott a közönségtalálkozón. Az egykori, lopások miatt javítóintézeti nevelésre ítélt siklósi fiú sok segítséget, jó szót kapott az AFI falai között – valamint Mundruczó Kornél filmrendező révén (még intézeti növendékként) az első főszerepet az Afta című filmben, ami hét díjat nyert. 2000. október 29-i szabadulása után testvérével szobafestőnek álltak (az alapképesítést itt, Aszódon szerezte meg), majd jött az újabb felkérés a Szép napok című film főszerepére; a nyolc fesztiváldíj egyikét, az osztrák Undine Awards legjobb új EU-s ifjú főszereplőjének járó elismerést Tamás vehette át. A sikerek ellenére később is nehéz időket élt át, az alkohollal is akkoriban került közelebbi és tartós kapcsolatba. Itthon gyári munkásként, Boszniában építőmunkásként dolgozott, majd egy szerencsés véletlen révén egy díszletbeszerzői állás következett, amit azóta is nagy kedvvel végez; ezt néha “megszakítja” egy-egy kisebb szerep Mundruczó vagy mások filmjeiben (az IMDb szerint – szokatlan módon két profilon, összesen – húsz kreditje van). De mint megjegyezte, a filmezést nem tekinti fő életcéljának: ő elsősorban díszletes, s ha hívják, örömmel áll kamera elé.
Így tett legutóbb Till Attila kérésére is, akivel régóta ismerik egymást. Tamást ezúttal főszerep várta egy olyan produkcióban, amelynek témáját ő és a TV2 több népszerű műsorának házigazdájaként is jól ismert Tilla testközelből is jól ismeri. A közönségtalálkozón a rendező is említést tett azokról az évekről, amelyekben – már sikeres médiaszemélyiségként is – rendszeresen a pohár után nyúlt. Tehát negyedik rendezése során Till Attila ebbéli tapasztalataiból is merített, de mint elmondta, már nyolc éve “tiszta”. Az “És mi van Tomival?” mozivászonra álmodása nem az alkohol, sokkal inkább a szűk költségvetés miatt bizonyult nehéz feladatnak: állami támogatás híján, kb. harmincmillió forintból tizenkét nap alatt forgatták le úgy, hogy a szereplők és a stáb tagjainak többsége ingyen vállalta a munkát. A tavaly október 31-i bemutató óta kb. huszonkétezren váltottak jegyet a mozipénztáraknál, ami mintegy 42 milliós bevételt hozott.
Miközben a teremben a nézők Tomi keresésének pillanatait figyelték, “egy új film forgott” az intézet falai között. “Az igazi” Tomi és Tilla felfedezőútra indult Puskás Péter igazgató, Heltainé Sörös Anikó iskolavezető és Raffai Sándor otthonvezető társaságában. Egy érdekes, felvételre érdemes időutazásnak lehettünk tanúi, hiszen az intézetünkben első alkalommal vendégeskedő rendező alkalmi idegenvezetőjeként Polgár Tamás, az egykori növendék (ma már kétgyermekes családapa) hol régi történeteket mesélt, hol felfedezett egy-két ismerőst a folyosó falára függesztett tablókon, majd lendületes mozdulatokkal, emlékekkel, érzelmekkel átitatott szavakkal újból “berendezte” egykori, épp felújítás alatt álló szobáját. Az örömteli viszontlátás és egy kis adomázás erejéig Zsemberovszky László, Tomi egykori nevelője is csatlakozott a múltkereső társasághoz.
A szerző felvételei
