Nem vitás, hogy a fiataloknak szükségük van követendő példaképekre – legyenek azok családtagok vagy valamilyen művészeti ágban sikert sikerre halmozó idolok. E megállapítás hatványozottan igaz a javítóintézeti növendékekre: a talajt vesztett, önmagukhoz nevelői, pedagógusi és pszichológusi segítséggel is nehezen visszataláló fiúk zajos tetszéssel fogadják a hozzájuk hasonlóan hátrányból induló sorstársaik sikereiről szóló történeteit. S ha közülük e lélekerősítő történetekkel szembesülve csak néhány intézeti álmodozónak sikerül megvalósítania régóta dédelgetett álmait, már nem volt hiába az előadás formájában érkező példamutatás.
Tavasszal egy egykori AFI-s növendék, az azóta szerepein keresztül filmes díjakkal elismert Polgár Tamás, valamint a főszereplésével készült “De mi van Tomival?” című film rendezője, Till Attila vendégeskedett intézetünkben. A nagy sikerrel zajlott filmvetítés és beszélgetés után a napokban egy másik nehéz sorsú fiatal sikertörténetébe nyerhettünk bepillantást: Horváth József tetoválóművész tartott vetítéssel színesített élménybeszámolót. József a zenei életben is maradandót alkot: Leon művésznéven (Leon F2F) közel tízezres követői létszámmal rendelkező YouTube-csatornával büszkélkedhet, rajta önéletrajzi ihletésű, bevallottan önterápiás céllal készített rap videoklipekkel és werkfilmekkel, s olyan neves közreműködőkkel, mint például Roby Lakatos vagy Tasnádi Péter. “Ezek a zenék üzenetek, múltbéli megtörtént eseményeim feldolgozása, számomra önterápia, egyidejűleg útmutatás olyan emberek-fiatalok számára, akik hasonló sorsból jönnek vagy sorsban élnek!” – írja a csatorna ismertetőjében a 36 éves alkotó, aki néhány éve sikert sikerre halmoz, de a kezdetek nagyon nem ilyen boldog végkifejletet sugalltak számára…
A sikerek előtt József sok nélkülözés, megaláztatás és bűncselekmény részese volt, utóbbiaknál sajnos elkövetőként. A jófejű, ügyesen rajzoló fiú eljutott ugyan a cigánysorból egy viharsarki középiskoláig, de onnan zűrös ügyei miatt kicsapták. Rablások, önbíráskodások, kábítószer-terjesztés, futtatás váltották egymást, javítóintézeti neveléssel, majd börtönnel “színesítve”; utóbbiból 28 éves koráig összesen öt évet “gyűjtött össze”. Ezen évek legfontosabb állomásai Debrecen, Miskolc és Tököl voltak… Miután – évekkel első, ma már tizenhat éves gyermeke születése után – rádöbbent, hogy ez így nem mehet tovább, elvégzett egy tetoválótanfolyamot. A kezdeti szárnypróbálgatások közben másfél évig futballozott az Aszód FC-ben, majd kitelepült Németországba, ahol épp a Covid-járvány idején nyitotta meg első önálló tattoo szalonját. A türelem és a kitartás gyümölcse végre beérett: az elmúlt három évben különböző versenyeken negyven díjat nyert tetoválótudásával, szalonja ma nyolc alkalmazottal működik, óradíja 150 Euro. Saját családi háza, menő járgánya van, de ami ennél is fontosabb, boldog családban él új feleségével és közös, hároméves gyermekükkel.
A zenélést elsősorban költséges, ugyanakkor rendkívül hasznos hobbinak tartja, amivel emléket és elkerülendő példát állít élete egykori, sötét időszakainak. Klipjeivel és a misszióként intézetekben tartott előadásaival (az aszódi intézetbe Debrecenből érkezett) igyekszik minél több sorstársának vigaszt nyújtani és követendő példát és utat mutatni, hiszen – ha sok szenvedés, nélkülözés és rácsok mögött töltött évek után is – neki sikerült kitörnie és egyenesbe hozni az életét. A Honnan? és a Hová? kérdésekre válaszokat adó előadása végén felajánlotta segítségét azoknak, akik tehetséges rajzolóként hasonló karrierben gondolkodnak szabadulásuk után.
Mint azt a vendéget köszöntő Puskás Péter igazgató is hangsúlyozta: reméljük, minél nagyobb számban lesznek követői…
A szerző felvételei
