A Káva Színház, hivatalos nevén a Káva Kulturális Műhely nem először dolgozik együtt az Aszódi Javítóintézettel. Néhány év kényszerű kihagyás után tavaly újraindították foglalkozásaikat intézetünkben, s ennek eredményeként eddig nem tapasztalt élményekhez, valamint önismeretük fejlődéséhez segítették hozzá növendékeinket.

Az 1996-ban alapított szervezet az alábbiakban foglalta össze fő célját: “Olyan fórumként látjuk és láttatjuk magunkat, ahol a munkában, játékban résztvevők (színészek, nézők, kutatók, drámatanárok, dramaturgok, rendezők) azt kutatják, hogy mit jelent embernek lenni a jelen társadalmában, mi a viszonyunk az általunk felvetett emberi, erkölcsi, társadalmi kérdésekhez és problémákhoz.”

Sereglei András színész-drámatanár, rendező és Benkő-Kovács Gergő színész-drámatanár a tavalyi, ugyancsak sikeres projekthez hasonlóan idén is státuszjátékra épülő jelenetekre tanította be a növendékeket. Egy-egy jeleneten belül tapssal jelezték a szerepek felcserélését (például egy főnök és beosztottja között), ami nem kis derültséget okozott a záróelőadást megtekintő növendékek és az intézet munkatársai körében. A mulatságos szituációk mellett az előadás új, fontos elemét jelentette azon levelek felolvasása, amelyeket a fiatalok egymásnak írtak “a jövőből”. A bizakodó sorokat hallva érezhető, hogy a legtöbb fiatalkorú intézetlakónak van pozitív jövőképe, s többnyire nem a bűnismétlésben jelölik meg sorsuk alakítását.

Az eleinte nehezen kezelhető, azonban az előadásra roppant fegyelmezett csapattá kovácsolódott növendékek munkáját értékelve András és Gergő is ezt a pozitív képet emelték ki: mint minden ember, a büntetésüket töltő fiúk érzései szerint is gyorsabban telik az idő, ha azt hasznos elfoglaltságokkal töltik el, és lelki szemeik előtt olyan pozitív célok lebegnek, amelyekért érdemes dolgozni, küzdeni.

A Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács Juventas programjának támogatásával megvalósult program ezúttal is tizenkét drámapedagógiai foglalkozásból állt; a résztvevők az utolsón adtak számot megszerzett tudásukról. A vastapssal zárult előadás végén a növendékek felszabadultan ölelgették egymást és a két vendégtanárt, s néhány közös fotó is készült. A sikeres program a tervek szerint jövőre folytatódik. Pillanatképeink az utolsó előtti foglalkozáson és a záróelőadáson készültek.

A szerző felvételei