A korábbi éveknél is nehezebb helyzetben volt a zsűri a közvetlen irányítású gyermekvédelmi intézmények 16. Országos Versmondó Találkozóján. Az intézetünk Puskás Géza-termében megrendezett döntőben az ország minden részéből érkezett versenyzők mind a kiválasztott költemények, mind pedig az előadásmód tekintetében feladták a leckét az ítészeknek.

A vendégeket Puskás Péter igazgató köszöntötte, aki hangsúlyozta: a házigazdák és a versmondók által egyaránt várt esemény kiváló alkalom arra, hogy a versek tolmácsolására vállalkozó fiatalok, valamint rajtuk keresztül felkészítő nevelőik, tanáraik is megmutathassák tehetségük, fejlődésük és munkájuk gyümölcsét. A Nemcsák Károly Jászai Mari-díjas, Érdemes és Kiváló Művész, a József Attila Színház igazgatója vezette zsűriben ezúttal is helyet foglalt Heltainé Sörös Anikó, az AFI általános iskolájának vezetője, akik Zádorlaki Emília, a Gyermekvédelmi és Szakszolgálati Koordinációs Osztály osztályvezetője (“civilben” magyar szakos tanárnő) személyében új tagot üdvözölhettek a zsűriasztalnál.

A huszonhat megjelent versenyző mellett a Budapesti Javítóintézet négy növendéke videófelvétel segítségével indult a megmérettetésen. Szebbnél szebb, a hallgatóságot hol elgondolkodtató, hol megnevettető versek hangzottak el, így nem csoda, hogy a teremben helyet foglalók már az első szavalatok után úgy érezhették: minden eddiginél nehezebb feladat lesz a legjobbak kiválasztása. Ezt tükrözte a három döntnök értékelése, amiben hangsúlyozták: óriási élmény volt végighallgatni a versenyzőket, akik kivétel nélkül testhezálló, versmondó alkalmakon ritkán vagy eddig nem hallott költeményeket választottak, s ehhez a legtöbbször magával ragadó előadásmód társult.

Nemcsák Károly ezúttal sem tudta elérzékenyülés nélkül kifejezni azon örömét, hogy a nehéz sorsú fiatalok között is sokan vannak, akik érzik és értik a költészetet, érzéseiket – nem egyszer beleszőve a saját sorsuk tapasztalásait – továbbítani tudják másoknak. Őszinte sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy nem tudnak mindenkit díjjal jutalmazni, mert e májusi csütörtökön a zsűri tagjai csak leheletnyi különbségek, pillanatnyi érzések alapján, a verseny okozta kényszerből tudtak sorrendet állítani. Ez pedig a következő:

1. Suha Jázmin – Rákospalotai Javítóintézet
2. Oláh Erik Kevin – Kalocsai Gyermekotthon
3. Balogh Márkó – Nagykanizsai Javítóintézet

különdíj:

Orsós Evelin Valentina  – Rákospalotai Javítóintézet
Kocsis Szebasztián – Aszód

Valamennyi versenyző emléklapot és egy-egy hatalmas tábla csokoládét vehetett át; utóbbi – mint arra Puskás Péter igazgató is rámutatott – remélhetőleg azok szájízét is megédesítette, akik ezúttal helyezés nélkül távoztak Aszódról. A zsűri elnöke négy-négy belépőjegyet ajánlott fel a helyezetteknek és felkészítőiknek a József Attila Színház valamelyik májusi vagy júniusi előadására.

E napon a verseny kimenetelét illetően sem beszélhetett senki magas lóról – legfeljebb azok, akik a versmondó találkozó szünetében vették a bátorságot és a lendületet, hogy felüljenek az AFI parkjában rájuk váró derék négylábúakra, hogy megtegyenek egy-egy kört az üde májusi környezetben. A hagyományok sora a díjátadót követően az étkezőben finom ebéddel, majd a Puskás Géza-terembe visszatérve az ünnepi torta elfogyasztásával és ismerkedéssel, beszélgetéssel folytatódott.

A szerző felvételei